Minden ember ismeri a fájdalom érzését. Ennek ellenére a fájdalmat
elég nehéz pontosan körülírni, ami félreértésekhez vezethet. A fájdalmat
általában a test szöveteinek a sérülése okozza, a különböző sérülések
különböző jellegű fájdalommal járnak.
A zárt térben keletkezett gyulladás vagy duzzanat lüktető fájdalmat
okoz, mint amilyen a kelés vagy a
fogfájás; egy üreges belső szerv - például a bél vagy az anyaméh
- megfeszülése hol megszűnő, hol kiújuló
fájdalmat okoz; ha egy szerv vérellátása megszűnik, mint az üszkösödésnél
és az anginánál, állandó
erős fájdalom érezhető; a szövetek hő vagy vegyszerek okozta pusztulását
égető
fájdalom kiséri; a kisebb rándulásokra és izomgörcsökre általában
a folyamatos sajgás jellemző.
A fájdalomnak
két fontos feladata van. Először is arra készteti a szenvedőt, hogy
hagyja abba azt, ami a
fájdalmat okozza, és pihentesse az érintett szöveteket. Az ilyen
kényszerpihenő elősegíti a sérült szövetek gyógyulását is. Másrészt
a
fájdalom korai figyelmeztető rendszerként is működik, amely arról
tájékoztat bennünket, hogy betegség van a szervezetünkben.
A fájdalomnak
három, magyarázatra szoruló tulajdonsága van.
Az első az, hogy a
fájdalom a ténylegesen megsérültnél nagyobb területre is szétsugározhat.
Így tehát a beteg szívből származó
fájdalom
a karban is érezhető, míg a porckorongsérv miatti fájdalom
a hát mellett a lábakban is lesugárzik. Ezek a speciális tulajdonságok
segítenek az orvosoknak megállapítani, milyen betegség okozza a fájdalmat.
Másodszor, a betegség okozta fájdalom olykor egészen máshol érezhető,
mint ahol valójában képződik (kisugárzó fájdalom). A vállban érzett
fájdalom például az epehólyagból vagy a tüdőből is származhat. A láb
amputációja után a sérültek néha fájdalmat
éreznek a nem létező lábujjaikban. A fájdalomnak
ezt a fajtáját fantomfájdalomnak
nevezik.
Harmadszor, a fájdalomnak
van egy, az orvosok által küszöbértéknek nevezett jellegzetessége
is. (A küszöbértéken azt a krikitkus ingererősséget értik, ami az
ember számára fájdalomként
jelentkezik.) Ha ez a küszöb megemelkedik, a fájdalomérzet
csökken vagy meg is szűnik; ha viszont lecsökken, már a legkisebb
fájdalom is elviselhetetlennek tűnik, s a korábban nem fájdalomként
jelentkező ingerek, mint az érintések vagy zajok, fájdalmassá
vállhatnak. Ezeknek az ideiglenes ingadozásoknak gyakran nincs sok
köze a sérült szövet állapotához.
A következő -
a fájdalom okával össze nem függő - tényezők megemelik a fájdalomküszöböt,
így csökkentik az érzett fájdalmat:
- Fizikai behatások, például fájdalomcsillapítók,
akupunktúra, hőkezelés, érzéstelenítők és alkohol.
- Lélektani hatások, például izgalom, figyelem-összpontosítás,
magabiztosság, bizalom az orvosban vagy hit. A focisták például
egy izgalmas meccs közben gyakran észre sem veszik, hogy megsérültek.
Vannak természetesen oylan hatások is, amelyek csökkentik
a fájdalomküszöböt, így növelik az
érzett
fájdalom nagyságát:
- Fizikai hatások, például rossz egészség, éhhség, hideg vagy
más forrásból származó fájdalom.
- Lélektani hatások, például félelem, aggodalom, szorongás, kimerültség,
álmatlanság, depresszió, frusztráltság vagy unalom. A napközben
még elviselhető fájdalom ezért éjszaka elviselhetetlenné válhat.
E tényezők jelentőségét gyakran még az orvosok sem értékelik. Teljes
megértésük mégis nagyon fontos, mivel a hit, az orvosba vetett bizalom,
a barátság, a szeretet és az érdekes tevékenységek gyakran sokkal
többet nyomnak a latba a fájdalom enyhítése terén, mint a fájdalomcsillapítók.
A modern kutatások szerint a szervezetben egyes lélektani és fizikai
hatásokra válaszként termelődő vegyületek, az úgynevezett endorfinok
a fájdalomküszöb növelése vagy csönkkentése révén hatással lehetnek
a
fájdalomérzetre.
|
A fájdalom csillapítása szerekkel
Hatásuk alapján két nagy csoportra osztjuk őket: nem kábító és
kábító fájdalomcsillapítók.
A nem kábító csoport kevésbé erős és veszélyes. Bárki hozzájuthat
e szerekhez. A legtöbb készítmény aszpirint, paracetamolt vagy ezek
származékait tartalmazza, amelyek lázcsillapítók is.
A kábító fájdalomcsillapítók
csoportja sokkal hatásosabban csökkenti a fájdalmat, de használatuk
veszélyesebb. Vény nélkül nem szerezhetők be, mindig óvatosan és csak
rövid ideig alkalmazhatók. E csoportba tartoznak az olyan kábítószerek,
mint az ópium, a morfium, a heroin, de számos egyéb, gyógyszerfüggőséget
okozó, ám kevésbé veszélyes fájdalomcsillapító is.
Elterjedten használt , nem kábító hatású szerek: aszpirin
(Aspirin, Kalmopyrin, Istopirin, Aspro), ASS-500, ASS+C, nátrium-szalicilát
származékok (Natrium Salicylicum); paracetamol
(Paracetamol, Rubophen, Panadol, Cold-rex), gyulladáscsökkentő
szerek, például ibuprofen (Ibuprofen).
Figyelmeztetés és mellékhatások
Minden aszpirinszármazék irritálja a gyomornyálkahártyát,
és gyomorvérzést okozhat. Mindig lehetőleg semleges készítményt
kérjünk, és evés után, vagy egy pohár tejjel vegyük be.
12 éves kor alatt a gyermekeknek nem ajánljuk aszpirin
szedését. Nagyobb adagban fülzúgást és hányingert is okozhat.
Rendelhetőség
Vény nélkül, a gyógyszertárakban. Az alkalmazáskor vegyük
figyelembe a gyógyszerész tanácsát. |
|
| Elterjedten használt kábító hatású szerek a kodeinszármazékok
gyógyszerfüggőséget okozó hatása enyhe, de alkohollal együtt
nem fogyaszthatók. A morfinszármazékok - morfin, methadon (Depridol),
pethidin (Dolargan), nalbufin (Nubain) csak indokolt esetben,
orvosi utasításra - gyógyszerfüggést okozó hatása igen erős.
|
Figyelmeztetés
és mellékhatások
A fájdalomcsillapító hatással együttesen nő a mellékhatások
száma és a hozzászokás veszélye. A legfontosabb mellékhatások
álmosság, hányinger, hányás, székrekedés és légzési elégtelenség.
Rendelhetőség
Csak orvosi vényre. |
|
| Kifejlesztettek egy harmadik, külön a migrénes és neuralgiás
fájdalom esetén alkalmazott csoportot is. |
|
Természetes módszerek a fájdalomcsillapításra
A fájdalom leküzdésében elsősorban az életmód és a táplálkozás
szerepét kell vizsgálnunk, hiszen sokszor például a hát-, derék- és
végtagfájást a renyhe, mozgásszegény életmód váltja ki, egyes fejfájástípusokat
és a gyomorfájást pedig a helytelen és túl bő táplálkozás. Az erősödő
izomzat tehermentesíti az ízületeket, jobb tartást biztosít, növeli
az önbizalmat, kvázi megszűnik a kapcsolódó fájdalom.
Rándulásos, húzódásos, zúzódásos sérülések fájdalmának enyhítésére
sokan alkalmaznak mágnesterápiát, s bár ez a népi orvoslás hitfüggő,
talán érdemes kipróbálni. A fájdalom elviselésében a hitnek és a bizalomnak
nagy szerepe van.
Nagyon eredményes fájdalomcsillapító módszer a fiziko- és hidroterápia,
a masszázs, a különböző mozgásterápiák - pl. Alexander-módszer, thai-chi
és a kiropraktikai módszerek. Ezek elsősorban a szervezet regenerálódásában
segítenek, és az alapprobléma megszüntetése (pl. rossz testtartás)
által válnak fájdalomcsillapító tényezővé.
Az akupunktúra, az akupresszúra, a hipnózis vagy más, az idegrendszerre,
agyra ható módszerek a fájdalomérzetet enyhítik.
Az illóolajok vérbőséget okoznak, ezzel segítik "kimosni" a fájdalomkeltő
prosztaglandinokat, és mérsékelik a gyulladást, ezáltal hatnak fájdalomcsökkentőként.
Remek fájdalomenyhítők a rozmaring, eukaliptusz, borsmenta, zsálya,
majoránna, boróka.
A neuralterápia az akupunktúrához hasonlóan speciális pontokat kezel,
ám az egyes pontokra 1%-os Procaint vagy Lidocaint fecskendez be az
orvos, és a tűt nem hagyja bent.
Gyógynövények: egyes gyógynövények gyulladáscsökkentők, hámregenerálók,
ödémacsökkentők, s ennek köszönhetik fájdalomcsillapító hatásukat.
Ilyenek a fűzfa-, nyírfakéreg, a kamilla, a macskakarom, a legyezőfű,
a zsálya, a körömvirág, az árnika és a fekete nadálytő.
forrás: Ideál |
|
Segíts másoknak is lekűzdeni a fájdalmat tapasztalataid megosztásával
DNRhu
Fórum - Fájdalom és fájdalomcsillapítás
A teljes hozzászólásokat a DNRhu fórumán olvashatod |
|
|
|
